Ten little nigger boys went out to dine;

One choked his little self and then there were Nine.

Nine little nigger boys sat up very late;

One overslept himself and then there were Eight.

Eight little nigger boys travelling in Devon;

One said he'd stay there and then there were Seven.

Seven little nigger boys chopping up sticks;

One chopped himself in halves and then there were Six.

Six little nigger boys playing with a hive;

A bumble bee stung one and then there were Five.

Five little nigger boys going in for law;

One got into Chancery and then there were Four.

Four little nigger boys going out to sea;

A red herring swallowed one and then there were Three.

Three little nigger boys walking in the Zoo;

A big bear hugged one and then there were Two.

Two little nigger boys sitting in the sun;

One got frizzled up and then there was One.

One little nigger boy left all alone;

He went out and hanged

Himself and then there were None.

Azt hiszem val�ban egyet kell �rtenem azokkal, aki �gy tartj�k, hogy az eredend�en T�z kicsi n�ger c�men, 1939-ben megjelent reg�ny Agatha Mary Clarissa Christi legjobb m�ve.

M�r r�g n�zegettem a k�nyvet, de nem akartam megvenni puszt�n abb�l a megfontol�sb�l, hogy tudtam nagyon h�res. �s valahogy van bennem egyfajta sznobizmus. A nagyon h�res dolgokat hajlamos vagyok alapvet�en negat�van meg�t�lni, �s sokkal ink�bb, a kev�sb� h�res, de ann�l kifinomultabb alkot�sokat el�t�rbe helyezni. B�r, ha jobban belegondolok mindebbe, azt hiszem ez meglehet�sen nagy k�pmutat�s a r�szemr�l, hisz voltak�pp „kedvenceim” mindegyik, el�gg� k�zkedvelt. Maximum annyit mondhatok a sznobizmusom ments�g�re, hogy tal�n a legt�bb reg�nyt, ha nem is mindet ezek k�z�l eg�szen m�s szemmel igyekszem n�zni, mint ama nagyobbik r�sze a vil�gnak.

Igen azt hiszem joggal �ll�thatjuk, hogy egyre bek�pzeltebb vagyok. 8)

De mindegy.

Sz�val p�r hete kezdtem el olvasni, Agatha Christi-t�l a Hercules munk�it. Ami sajnos nem igen tetszik. Azt hiszem az vele a gondom, hogy t�l sok apr� eset van benne. Apr� �s k�nnyen megfejthet� esetek. Az embernek nincs ideje belem�lyedni �s elgondolkozni a cselekm�nyeken, ahogy az �r�nak sincs m�dja ilyen form�ban, tisztess�gesen kidolgozni azokat. Illetve ez �gy nem helyes, hiszen a m�faj szempontj�b�l nagyon is megfelel�en meg�rt sz�sszenetek, de ha valaki igaz�n szereti Hercule Poirot-t, akkor valahogy nem el�gszik meg az ilyesmivel. Filmben is ut�lom, az ilyet. Mikor sorozatgyilkos van, �s egyszer�en nem dolgozz�k ki rendesen a sztorit. Pedig az ilyen t�rt�netekn�l mindig a r�szleteken van a hangs�ly.

Legut�bb az Egy gyilkos agy�val j�rtam �gy. Nem is lenne rossz film, �s sokan dics�rik is. Csak egy bibi van. A m�sodik hal�leset �gy t�rt�nik, hogy k�v�znak egy j�t, azt�n mind sz�pen el is alszanak a k�v�t�l, s mire fel�brednek, egyik�k halott. A b�kken� ott van, hogy az egyik szerepl�, kintr�l j�n be a t�bbiek k�z�, miut�n azok k�v�ztak, vagy ink�bb k�zben, de a l�nyeg az, hogy � t�rt�netesen el�g l�tv�nyosan NEM iszik a k�v�b�l. Ut�na m�gis a t�bbiekkel egy�tt „�bred”. Ezzel sz�momra v�get is �rt a film izgalmas r�sze. K�r volt �rte, de t�nyleg. Merthogy ugye ebb�l nyilv�nval�an kider�lt ki is a gyilkos.

Visszat�rve a T�z kicsi n�gerre.

Majdnem egy rossz id�zetet, vagyis ink�bb hib�s kis id�zetet tettem oda. Merthogy van itt egy kis kavarod�s a c�mmel.

A k�nyv eredetileg 1939-ben jelent meg Ten little niggers c�men. Az�ta azonban az angol kiad�s is meg�rte a n�vv�ltoztat�st �s kiadt�k �gy, mint Then there were None. Vagy ez az amerikai kiad�s c�me lenne? Fene tudja. Azt�n ugye elk�sz�lt a film is, minek k�sz�nhet�en a t�z kicsi n�gerb�l, val�ban t�z kicsi indi�n lett �s ily m�don helyes is lett volna az el�z� id�zet, hisz, sikeresen kisz�rtam azt ahol n�gerek helyett indi�nok szerepelnek. Magyarul is �rdekes neveket �rt meg. Az els� kiad�sban m�g A l�thatatlan gyilkos vagy mi a fene volt a c�me, s csak k�s�bb lett val�ban T�z kicsi n�ger bel�le. Istenem valaki l�j�n le ha m�g egyszer le�rom…

�rdekes. Az az �rz�sem, hogy miel�tt valakit �let�ben egyel tal�n csak egyszer is tv el� engednek ker�lni k�telezni k�ne r� a saj�t �rdek�ben, hogy elolvasson p�r alapm�vet. Csak azon egyszer� okn�l fogva, hogy l�ssa, melyik volt az els�. Merthogy a sok remake ut�n elolvasni azt, amib�l minden val�sz�n�s�g szerint lopt�k az �tletet a t�bbiek, el�gg� lehangol� tud lenni, ha az ember nem tud kell�k�ppen elvonatkoztatni.

Mostan�ban csupa olyan filmet n�zek ill. k�nyvet olvasok (lesz�m�tva persze a ficeket), amik t�nyleg valahogy hat�st gyakorolnak r�m.

Most nem besz�lhetek olyasmir�l, mint a Faun eset�ben. Az eg�szen m�s volt.

De m�gis �gy v�lem, hogy ha burkoltan is, de ez a krimi is kifejez valami sokkal t�bbet.

Val�sz�n�leg sokan �gy v�lik, �s tal�n nekem is �gy k�ne l�tnom, hogy olyan „alkot�sokba” is belel�tok dolgokat, amikben m�sok semmit nem l�tnak, s�t kifejezetten �resnek �s semmitmond�nak tartj�k �ket. �gy voltam a Batman: Beginns!-el is. �n abban a filmben sokkal t�bb �zenetet l�ttam, s�t egyel tal�n l�ttam benne �zenetet, nem �gy mint m�sok.

Err�l a reg�nyr�l is nyugodtan mondhatjuk, hogy m�faj�b�l kifoly�lag ponyvairodalom, ami csak a k�zn�p sz�rakoztat�s�t szolg�lja. �s, tal�n ha valaki nem is figyel oda kell�k�pp, akkor a fantasztikus sztori, logika �s �lesl�t�s m�g�tt, ami l�trehozta ezt a krimiremeket, val�ban nem l�t semmit.

A t�rt�net alapvet�en arr�l sz�l, hogy 10 ember �rkezik egy szigetre. T�z egym�snak idegen ember, mind- mind valamilyen titokzatos idegen �ltal l�tsz�lag egyszer� indokokra val� hivatkoz�ssal lett megh�vva, vagy �pp szimpl�n odarendelve. Csakhogy a vend�gl�t� sehol, csak az a fura, nyomaszt� �rz�s helyette. S ami m�gis �sszef�zi a 10 idegent, hogy mindegyik�k szob�j�nak kandall�ja f�l� oda van t�zve a – szerintem roppant morbid �s korhat�ros- gyermek versike a t�z kicsi n�gerr�l.

Vacsora ut�n a b�k�s t�rsalg�st egy hang szak�tja f�lbe, mely v�dakat sorol fel mind�k ellen k�l�n- k�l�n. Mindegyik�k ellen a v�d: gyilkoss�g.

Persze majdnem mindenki tagad, felh�borodik, vagy �pp el�jul.

Azt�n megt�rt�nik az els� hal�leset. A fiatal istenszer� fics�r egyszer�en megfullad, mik�zben kortyolgatja j�l meg�rdemelt ital�t.

S ezzel kezdet�t veszi a XX. sz�zad krimi irodalm�nak legagyaf�rtabb, legkifinomultabb, legmegfejthetetlenebb t�megm�sz�rl�sa. Mert bizony ez t�megm�sz�rl�s lesz, ak�rhogy is n�zz�k. Hi�ba az emberek szeretik, ha folyik a v�r. Csak lehet�leg ne a saj�tjuk legyen, �s ha m�r itt tartunk ne is ker�lj�n hozz�juk k�zelebb, mint amekkora t�vols�got egy k�nyvlap, vagy egy tv-k�perny� megenged.

Ahogy haladunk el�re a t�rt�netben �gy der�l ki egyes�vel sz�pen a szerepl�kr�l is az igazs�g.

Az elej�n, mint mondtam mindegyik�k, tagad, vagy felh�borodik, kiv�ve Philip Lombardot, aki ny�ltan v�llalja, hogy: igen, annak idej�n val�ban a sors�ra hagyta az Amazonas dzsungel�ben bennsz�l�tt k�s�r�it. �s � ebben semmi kivetnival�t nem l�t, hisz az ember els�dleges c�lja, hogy a saj�t �let�t mentse.

Az Epil�gus szerint, mely a gyilkos tulajdonk�ppeni vallom�s�t tartalmazza, a halottak a szerint k�vett�k egym�st, hogy milyen s�lyosnak �t�lte a „b�r�” a v�tk�ket. Az elk�vet� ugyanis �gy v�lte, hogy a 10 delikvens nem egyform�n b�n�s. Mit ad isten, egy �nb�r�skod�, aki ismeri a m�lt�nyoss�g fogalm�t.

Ez�rt h�t �gy d�nt, el�sz�r azokkal v�gez, akik szerinte a legkev�sb� voltak v�tkesek. Egyszer�en az�rt, hogy megk�m�lje �ket att�l a tort�r�t�l, �s idegesked�st�l, ha fogalmazhatok �gy, ami a v�g�re maradottakra jut majd.

�gy lesz az els� �ldozat Anthony James Marston. A fiatal, gazdag, sebess�gm�ni�s suhanc, aki k�t gyermeket g�zolt hal�lra, h�la az esztelen sz�guldoz�snak.

�rdekesnek tartom, hogy �t akarta �gymond legink�bb megk�m�lni a gyilkosunk. A sr�c ugyanis, mikor felhangzik a v�d miszerint meg�lte azt a k�t embert, komolyan gondolkod�ba esik, hogy ugyan m�r kik is lehetnek azok. �s t�nyleg nem eml�kszik. Csak hosszabb gondolkod�s ut�n esik le neki, hogy ez az a k�t gyerek lehet, akiket � valamikor hal�lra g�zolt.

Ebb�l az emberb�l hi�nyzik a felel�ss�g�rzet, �s a megb�n�s, s�t tal�n a lelkiismeret is. M�gis � halhat meg el�sz�r. A gyilkos mindezt pont ezzel magyar�zza. A sr�cb�l ugyanis mindaz hi�nyzott, ami �ltal m�rlegelni tudta volna tett�t. S hogy a term�szet nem osztott neki lelket, arr�l m�r igaz�n nem � tehet. �n mindenesetre minimum negyedikre hagytam volna. Hogy mi�rt az a versik�b�l kider�l. Ugyanis, ha ezt m�g nem mondtam volna, a gyilkos h�en igyekszik a versben sorra j�v� hal�lm�dokat k�vetni.

A m�sodik �ldozat „besorol�s�val” m�r egyet kell �rtsek. Mrs. Ethel Rogers. A komornyik- szint�n egy �ldozat - Mr. Thomas Rogers feles�ge. �t �s f�rj�t azzal v�dolta a hang, hogy felel�sek egy kor�bbi munkaad�juk, egy r�juk sz�p kis summ�t hagy� id�s h�lgy hal�l��rt. Persze mindketten tagadj�k b�n�ket. Az viszont, ahogy az asszony rettegni �s �juldozni kezd, mikor meghallja a v�dat, t�bb�-kev�sb� nyilv�nval�v� teszi, hogy val�sz�n�leg, nem alaptalan a gyan�s�t�s.

A gyilkos v�g�l is �gy �t�li meg, hogy az asszony gyilkos ugyan, de jobb�ra f�rje ir�ny�tja, �gy meg�rdemli, hogy hamar menjen el.

A harmadik �ldozat John Gordon MacArthur az �reg katona. Aki �ll�t�lag miut�n r�j�tt feles�ge �s bar�tja viszony�ra, sz�nd�kosan a hal�lba k�ldte a szeret�t, a h�bor�ban.

�t k�veti Mr. Rogers. Majd az �t�dik �ldozat, a gyilkost lesz�m�tva a kedvenc karakterem Emily Caroline Brent. Ez a n� eg�szen leny�g�z�. Hideg. Nem gonosz, de hideg. Olyannyira, hogy mikor megtudja, hogy szobal�nya terhes lett kiadta az �tj�t �s �gy k�zrej�tszott abban, hogy a l�ny v�zbe �lte mag�t. Nagyon tetszett, ahogy kider�l err�l a kegyetlen, rideg �s l�tsz�lag teljesen lelkiismeretlen asszonyr�l, hogy val�j�ban a lelke m�ly�n, milyen sz�rny� b�ntudattal k�zd�tt, �s f�leg az, hogy annyira „meg�talkodott” volt, hogy a v�gs�kig k�pes volt ellen�llni m�g saj�t lelkiismeret�nek is �s elhessegetni a r�t�r� b�ntudat r�mk�peit. Hi�ba a gyilkos tudta mit tesz, mikor hagyta, hogy az asszonyt elbor�tsa a retteg�s, hogy azt�n abban a pillanatban �lhesse meg, amikorra m�r tiszt�ba j�tt saj�t b�n�ss�g�vel is.

A hatodik �ldozat a b�r�: Lawrence Wargrave. � vez�nyelte a h�tt�rb�l az egyre fogyatkoz� t�l�l�ket. Olyan volt, mint valami b�bj�t�kos. �rdekes, hogy m�g mindenkit megismerhet�nk mi is �s a szerepl�k is, ha fel�letesen is a reg�ny e r�sz�re, � valahogy kimarad a sz�r�sb�l. Pontosabban az �rdekes, hogy ez nem t�nik fel senkinek. �s itt der�l ki mennyire igaz, hogy az emberek bizonyos foglalkoz�sokhoz, mint szimb�lumhoz ragaszkodnak �s hozz�juk t�rs�tott „k�zhiedelmekt�l” csak nehezen tudnak t�g�tani. Egy b�r�, egy id�s, tapasztalt, elismert �s h�res b�r� �rt�k�t�let�ben mindenki b�zik. �s senki semmit meg nem k�rd�jelez.

William Henry Blore a k�vetkez�. �rdekes eset az �v�. A gyilkos k�s�bb azt mondja, hogy k�l�n�sen komolyan vette ezt az esetet. Blore rend�rtiszt volt, akit megvesztegettek �s �gy hamis tan�vallom�st tett a b�r�s�gon. Ennek k�vetkezt�ben �t el�l�ptett�k, egy embert pedig �letfogytiglani b�rt�nre �t�ltek, ahol is egy �v ut�n meghalt. �rdekes belegondolni, hogy mit is v�rhatunk el egy rend�rt�l. A gyilkosunk a legevidensebb v�laszt adja: „A rend�rnek, aki a t�rv�nyt szolg�lja, p�ldamutat�an becs�letesnek kell lennie. Hiszen foglalkoz�sa k�vetkezt�ben felt�tlen�l elhiszik, amit mond.”

A nyolcadik, b�r val�j�ban ink�bb a hetedik �ldozat az orvos, akit oly sokan gyan�s�tanak Dr. Edward George Armstrong.

Mennyire �rdemli meg a hal�lt valaki, aki annyira ostoba, hogy r�szegen oper�l �s meg�l egy n�t a m�t�asztalon, �s azt�n annyira ostoba, hogy k�tely n�lk�l elhiszi valaki olyan szavait, akit magasabb rang�nak tart mag�n�l, pedig a t�nyek azt dikt�lj�k, hogy ez a szem�ly semmivel sem gyan�sabb, mint a t�bbiek? Mondhatn�m, hogy aki h�lye haljon meg. De…ezzel az a gond, hogy nem tudom elfogadni.

Az utols� el�tti �ldozatot egyed�l rajta k�v�l �letben maradt t�rsa l�vi le, egyszer�en f�lelemb�l. Ez a bizonyos kilencedik volt a fent eml�tett Philip Lombard.

A helyzet roppant �rdekesen alakul a v�g�re. Vagy ink�bb ideg�rl�en. Blore hal�l�t k�vet�en a k�t megmaradt szem�ly biztos benne, hogy az elt�ntnek hitt doktor a tettes. M�r tudj�k kit�l kell tartaniuk, s �gy felk�sz�lhetnek r�. �r�lt, de nekik van egy pisztolyuk. Megk�nnyebb�lnek �s a f�lelem mellett a rem�ny �s egy szikr�nyi megnyugv�s is megjelenik.

Azt�n megtal�lj�k a doktor v�zbefulladt test�t….

K�zenfekv�, hogy kettej�k k�z�l a „m�sik” a tettes. A f�rfi belet�r�d� cinizmussal „�ll el�be”, m�g a n� Vera Elizabeth Claythorne, k�ts�gbees�s�b�l mer�t er�t, �s egy csellel megszerzi a f�rfi fegyver�t, s mikor az vissza akarja szerezni a pisztolyt, haboz�s n�lk�l lel�vi.

Egy kicsi n�ger maradt meg. Egyetlen, aki hihetetlen�l felszabadulva m�gis a teljes �r�let hat�r�n megy vissza a h�zba. Mik�zben a l�pcs�n felfel� halad, �t elhagy� kedvese jelenl�t�t �rzi. Annak a f�rfi�t, aki�rt � a hal�lba k�ld�tt egy gyereket. Vera Elizabeth Claythorne, nevel�n�k�nt dolgozott egy csal�dn�l, ahol is beleszeretett �s szerelme viszonz�sra is tal�lt a csal�d szeg�ny nagyb�csij�val. Hugo szeg�nys�g�t a l�ny gondjaira b�zott gyerek okozta, aki �pp a legrosszabbkor sz�letett. �s a l�ny elvakult szerelme nev�ben, a hal�lba k�ldte a k�retlen �r�k�st. Szerelme annyira �nz� �s elvakult volt, hogy m�g azt sem vette �szre, hogy a f�rfi, aki�rt mindezt teszi, mennyire szereti azt a gyereket. A n�t sosem gyan�s�tott�k sz�nd�koss�ggal. Csak a f�rfi j�tt r� az igazs�gra �s ennek tudat�ban el is menek�lt a n� k�zel�b�l, s egy haj��ton, r�szeg m�mor�ban pont annak az embernek mes�lte el a t�rt�netet, aki �pp egy utols� �ldozatot keresett nagyszab�s� terv�hez. Mely nem volt egy�b, minthogy elk�vesse mindenid�k legmegoldhatatlanabb gyilkoss�g sorozat�t.

Vera Elizabeth Claythorne, �nk�v�let �s j�zans�g hat�r�n ment fel a szob�j�ba. Megnyugodva, hogy imm�ron semmit�l nem kell tartania, hisz egyed�l maradt. Mindenki, a gyilkos is halott. Egyre ink�bb �tveszi azt�n a tudata feletti uralmat az a gondolat, hogy szerelme ott v�r r� szob�j�ban. Teljesen elborult elm�vel l�p be, ahol is megl�tja a plafonon l�v� kamp�r�l l�g� k�telet hurokkal a v�g�n �s az al� k�sz�tett sz�ket, �s v�g�l felk�ti mag�t, mik�zben l�tni is v�li szerelm�t, amint v�gign�zi hal�l�t.

Egyik �ldozat sem ismeri k�zelebbr�l a m�sikat. Nincsen kapcsolat k�zt�k sem �letvitel�k, sem gondolataik szintj�n. Egyetlen egy ponton m�gis meg van a hasonl�s�g. Mindannyian gyilkoltak. S mindannyian �gy tett�k azt, hogy a b�r�s�g, az igazs�gszolg�ltat�s semmit nem tehetett ellen�k. Semmit nem lehetett r�juk bizony�tani. S�t t�bb�ket m�g gyan�ba keverni sem. S csak �k maguk tudt�k, hogy b�n�s�k.

Lawrence Wargrave b�r�, �gy jellemzi mag�t, mint gyermekkor�t�l romantik�ra hajlamos embert. Szerette a reg�nyes t�lz�sokat �s reg�nyes megold�sokat. Ez�rt is d�nt�tt amellett, hogy hatalmas m�v�t, ha m�sk�pp nem is, de egy palackba z�rt �zenet form�j�ban a vil�g tudom�s�ra hozza.

De Lawrence Wargrave-nek saj�t bevall�sa szerint nem ez volt a legjellemz�bb tulajdons�ga. Szerette a hal�lt. Pontosabban azt szerette, ha gyilkolnak. Szerette n�zni �s ir�ny�tani, maga v�gezni, m�r eg�szen gyermekkor�t�l kezdve. Tudta, hogy ez nem �pp szokv�nyos ig�ny. De ez a t�ny nem k�l�n�sebben zaklatta f�l. Mindennek tudat�ban igyekezett eg�szen �lete v�g�ig a t�rsadalom t�k�letes tagj�v� v�lni.

Gyilkol�si v�gya mellett hatalmas volt az igazs�g�rzete is. �gy sosem viselhette, ha �rtatlan ember hal�l�t kellett l�tnia. Vagy csak a b�nh�d�s�t.

S b�r igazs�g�rzete �s gyilkol�si v�gya l�tsz�lag g�tolta egym�st, megtal�lta a legt�k�letesebb m�dot ennek kik�sz�b�l�s�re. Olyan szakm�t v�lasztott, ahol b�n�s embereket k�ldhetett isteni hatalommal a hal�lba. B�r� lett.

�lete v�ge fel� azonban egyre ink�bb �gy �rezte, neki kell tennie valamit. Nem el�g�tette m�r ki az, hogy zseni�lis �rz�kkel �llap�totta meg valakir�l, ha b�n�s �s �t�lhette el �lvezettel �s joggal. Maga akart cselekedni.

Mikor megtudta, hogy hal�los beteg m�g elsz�ntabban v�gyta, hogy ez az utols� v�gya is kiel�g�lhessen. De igazs�g�rzete nem hagyta, hogy csak �gy �lj�n. M�g nem egy napon egy v�letlen besz�lget�snek k�sz�nhet�en megtal�lta a megold�st.

Olyan embereket kezdett keresni, akik gyilkoltak, de mindezt b�ntetlen�l tehett�k, mert nem volt az a f�ldi b�r�s�g, ami el�t�lhette volna �ket.

V�g�l a terv k�szen �llt, a zen�szek hangoltak, a f�gg�ny felg�rd�lt. Csak hogy el�g k�zhelyes legyek.

Hogy ne legyek teljesen po�ngyilkos nem �rom le, hogy pontosan, hogyan is vitte v�ghez zseni�lis terv�t.

Mondhatn�nk, hogy Lawrence Wargrave t�k�letes pszichopata volt. Lelkiismeret �s megb�n�s n�lk�li gyilkos.

De �n ebben nem vagyok biztos.

Szerintem a reg�ny tartalmaz egy igen fontos �zenetet az emberek �s tal�n legink�bb a jog�szok sz�m�ra. Azon jog�szok sz�m�ra, akik �gy �t�lik meg, hogy egy brut�lis �s kegyetlen gyilkoss�g, csak ugyan ilyen eszk�z�kkel torolhat� �s el�zhet� meg.

A k�rd�st az �r�n� �sszetetten, minden aspektus�ban vizsg�lja.

Joga van-e az embernek gyilkolni?

Joga van-e az embernek mindezt, ha a k�r�lm�nyek folyt�n is, meg�szni?

Joga van-e valakinek ahhoz, hogy ezt hal�llal torolja?

K�l�nb-e a megtorl�, mint az �ldozatai?

Erre a n�gy k�rd�sre �p�l a reg�ny. Bemutat 10 embert, akik az �let�k sor�n, hol sz�m�t�sb�l, hol ridegs�gb�l, hol �szt�nb�l, de egy m�sik ember hal�l�t okozt�k.

Az �r�n� sz�nd�kosan azt az esetet hozza fel, mikor a tetteseket nem lehetne b�r�i �ton el�t�lni. Mert �gy egyszer�bb egyr�szt. M�sr�szt viszont az�rt, mert az emberek nem sz�vesen vesznek �szre dolgokat. Az ember nem sz�vesen veszi �szre, hogy ha a szomsz�djukr�l, vagy bar�tjukr�l kider�l, hogy gyilkolt. �s ezeket az eseteket ak�rki felismerhette volna, hisz hi�ba a b�r�i tapasztalat, Wargrave-n k�v�l is b�rki r�j�hetett volna b�n�ss�g�kre, ha egy kicsit odafigyel. De senki nem tette, tal�n csak megeml�tett valami gyan� f�l�t, de igyekezett nem t�r�dni vele. S b�r a gyilkoss�got el�t�lik, m�gis joggal mer�l fel a k�rd�s, hogy m�s-e az egyik gyilkoss�g, mint a m�sik, hisz szemet hunytak mindegyik f�l�tt.

A m�sodik �s els� k�rd�sre azt hiszem az �r�n� egy�rtelm� v�lasza: a nem.

Hogy jogunk van-e a hal�lt hal�llal torolni? Tal�n ez az a k�rd�s, amiben az emberek sosem fognak egyess�gre jutni. Tal�n ez�rt is teszi fel Agatha Christi az utols� k�rd�s�t is.

Jobb- e a h�h�r, mint a gyilkos akivel v�gez?

Lawrence Wargrave hidegv�rrel, tisztafejjel tervezi meg a gyilkoss�gokat. Minden sz�l az � kez�ben van, mindent � mozgat �s ir�ny�t, an�lk�l, hogy egy kicsit is megh�tr�lna, vagy elbizonytalanodna. A palackban l�v� vallom�s alapj�n szinte nyilv�nval�nak l�tszik, hogy a lehet� legkev�sb� sem b�nja tetteit. S�t �lvezte azok elk�vet�s�t.

De miel�tt mindebb�l v�gs� konkl�zi�k�nt levonn�nk azt a k�vetkeztet�st, mely szerint az utols� k�rd�sre a v�lasz az igen, hadd mutassak r� egy apr�s�gra.

A b�r� kihangs�lyozza, hogy a gyilkoss�gok a szerint t�rt�nnek, ki milyen s�ly� b�nt k�vetett el az � szem�ben.

S neki v�g�l csup�n egy �ldozata maradt. Egy utols�… saj�t maga.

Lawrence Wargrave �ngyilkos lett. Persze mindezt mesterien �gy be�ll�tva, mintha akkor �s ott halt volna meg, ahogy a t�bbiek hitt�k.

Vajon mindez csup�n r�sze volt egy �r�lt elme zseni�lis terv�nek, hogy v�letlen�l se tudj�k megfejteni, ki volt a tettes?

Vagy valami t�bb is volt ann�l, amit maga a b�r� sem ismert be mag�nak?

Valamennyi �ldozata a t�rt�net kezdet�n tagadta, hogy elk�vette volna b�nt, amivel v�dolj�k. S�t hittek is saj�t �rtatlans�gukban. Majd ahogy r�juk ereszkedett a k�ts�gbe es�s �s a f�lelem, lelkiismeret�k egyre nagyobb er�vel hajtogatta nekik, hogy igenis l�ss�k be, b�n�s�k.

A legegyszer�bb, legostob�bb elm�k mentek el el�sz�r. Majd sz�pen sorban azok, akik egyre s�lyosabb terhet cipeltek, hisz el�g intelligensek voltak ahhoz, hogy felfogj�k tett�ket, s elm�j�k minden erej�re sz�ks�g�k volt ahhoz, hogy elnyomj�k a b�ntudat szikr�j�t is magukban.

M�g az utols� halott volt mind k�z�l a legzseni�lisabb. Egy zseni�lis, megfejthetetlen gyilkoss�g kiagyal�ja. S mint ilyen, pontosan az a szem�ly, aki a v�gs�kig k�pes volt rejteni saj�t maga el�l, tette, �lete tetteinek s�lyoss�g�t.

Mintha a l�zad� tudatalatti kelt volna �letre Wargrave b�r�ban, mikor meg�rezte a v�gyat, hogy gyilkolni akar. Mintha �gy akart volna kit�rni bel�le a lelkiismerete. A lelkiismeret, mely arra szolg�l, hogy megb�ntessen minket, az elk�vetett b�n�k�rt, s mely az � eset�ben a v�gs�kig el lett hallgattatva, �gy t�rt el�, hogy egy v�ggyal okot teremtett v�gre mag�nak a b�nh�d�sre.

V�g�l a b�r� saj�t mag�ra is kimondta a hal�los �t�letet. Nem volt k�l�nb a t�bbiekn�l. Csak az �szt�ne vezette. Az �szt�n, amely mindig felismerte, ha egy b�n�s embert l�t, most felismerte mag�ban is ugyan azt.

S Lawrence Wargrave igazs�g�rzete nem t�rt ellentmond�st. Az �rtatlanok nem szenvedhetnek, de a b�n�snek meg kell lakolnia minden�ron.

T�z kicsi n�ger �hes lett egyszer; s vacsor�zni ment,

Egy el is aludt m�snap, s nem maradt, csak nyolc.

Nyolc kicsi n�ger s�t�ra ment egy sz�p kis szigeten,
 

Egy ott is maradt �r�kre, s �gy lettek heten.

H�t kicsi n�ger t�zif�t apr�t, gy�jt�st hasogat,

Egyik mag�t v�gta kett�, s m�r csak hat maradt.

Hat kicsi n�ger j�tszadozik a kapt�rok k�z�tt,

Egyet megcs�p egy kis m�h, �s nem marad, csak �t.

�t kicsi n�ger tanulgatja a t�rv�ny bet�j�t,

Egyik b�r� lesz a v�g�n, s marad, csak n�gy.

N�gy kicsi n�ger tengerre sz�ll, �s egy piros lazac

Egyet l�pre csal, bekapja, s csak h�rom marad.

H�rom kicsi n�ger �llatkertben j�r, egy nagy medve j�,

Egyet kebl�re �lel, �s �gy marad kett�.

K�t kicsi n�ger ki�l a napra s s�tk�rezni kezd,

Egyik pecseny�v� s�l �s nem marad, csak egy.

Egy kicsi n�ger mag�ra hagyva, �rv�n t�nfereg,

Felk�ti mag�t, �s v�ge is, mert t�bben nincsenek.