Az �skori jap�n

Teremt�st�rt�nete szerint 2 istens�g egyes�l�s�b�l j�tt l�tre a jap�n n�z, �s mag�t a szigetvil�got is isteni er� emelte ki a tengerb�l.

K�korszak: az �slak�k val�sz�n�leg Kelet illetve �szak �zsi�b�l �s Kore�b�l v�ndoroltak �t. A mongoloid rasszhoz tartoznak, de a k�l�nb�z� id�ben bev�ndorolt n�pcsoportok keveredtek egym�ssal.

Az ajnu n�pcsoport volt a meghat�roz�, mely proto – feh�r emberekb�l �llt (azaz olyan n�pcsoport volt, melyekben m�g nem alakult ki az �sszes „feh�r” emberre jellemz� von�s.) �s �k n�pes�tett�k be Hokkaido-t �s Honsu �szaki harmad�t.

Ennek a n�pcsoportnak k�sz�nhet�ek, azok a genetikai adotts�gok, mely miatt, a jap�n emberek k�ls�re annyira elt�r�ek lehetnek egym�st�l. Sajnos m�ra ezt a t�rt�nelmileg jelent�s n�pcsoportot az elt�n�s vesz�lye fenyegeti.

Macumoto professzor v�rcsoport vizsg�lata szerint a jap�n �sz�k Szib�ri�b�l sz�rmaznak �s a j�gkorszak idej�n v�ndoroltak a szigetekre.

Kr.e. 4000-400. Dzs�mon korszak- a „zsin�rmint�s” kult�ra, mely az e korb�l sz�rmaz� ker�mi�k mint�ir�l kapta a nev�t. Ebben a korszakban indult meg a szigetek betelep�l�se. A t�rsadalomra a hal�sz�- vad�sz� �letm�d volt jellemz�.

A Kr.e. IV.-III. sz�zadban m�r haszn�ltak f�meket, alkalmazt�k az �nt�z�st �s csal�dcsoportokban �ltek.

A Kr.e. III.- Kr.u. III. sz�zad k�z�tt a Jajoi korszakban kezdik felvenni a Kore�val a kapcsolatot, mely k�s�bbi fejl�d�s�k sor�n igen jelent�s lesz.

A Kr.u. III.- IV. sz�zadban jelennek meg a t�rzsk�z�ss�gek, melyekb�l k�s�bb kialakulnak az �llamok. A Jamato csoport terjeszti ki hatalm�t a t�bbi kisebb t�rzsi csoportra. A lassan kialakul� �llami hatalomr�l legink�bb a korabeli s�rok �rulkodnak. Az un. „Tumulusok”, a vez�rt s�rja f�l� emelt s�rdombok egyre nagyobbak lettek, amelyek elk�sz�t�s�hez egyre nagyobb munkaer�re volt sz�ks�g. Ezt pedig csak egy egyre er�s�d� �llami hatalom lehetett k�pes megteremteni.

A s�rokban l�v� l�szersz�mok �s fegyverek arra utalnak, hogy az �t�dik sz�zadban ott �l� n�pcsoport nagy hasonl�s�got mutat az �szakkelet- �zsiai, nom�d harcosokhoz.

A s�rokban gyakran voltak un. „Haniv�k”, melyek azt a c�lt szolg�lt�k, hogy a halott lelke ne �rezze mag�t egyed�l. T�bbnyire valami h�tk�znapi dolgot �br�zol� szobrocsk�k volt. T�ncosn�k, h�zi�llatok , ritk�bban harcosok.

450 �s 500 k�z�ttre teszik legt�bben az els� jap�n �llam kialakul�s�t, b�r ezzel nem felt�tlen�l �rt egyet mindenki. Egyesek szerint m�g a III- IV. sz�zadban, m�sok szerint a IV- V. sz�zadban, megint m�sok szerint a VI – VII. sz�zadban alakult ki az els� jap�n �llam.

A III. sz�zadb�l sz�rmaz� k�nai dokumentumok szerint egy �les oszt�lyk�l�nbs�gek �ltal tagolt, mez�gazdas�gi t�rsadalom �lt ebben a korszakban a jap�n szigeteken, melyek t�rzsi egys�genk�nt sok kis r�szre oszlanak �s egy f�lig vall�si f�lig vil�gi, ak�r n�, ak�r f�rfi vezet� fogja �ket �ssze. Mivel a tr�non n� is �lhetett, a korabeli k�nai dokumentumok a „kir�lyn� orsz�g�nak” nevezik Jap�nt.

A Jamato t�rzssz�vets�g t�nyleges hatalomra jut�s�t k�vet�en jelennek meg az els� jap�n kr�nik�k a Kodzsiki illetve a Nihonsoki kr�nika melyekben el�sz�r szerepel a jap�n �llamalap�t�s t�rt�net. 

K�na jap�nra gyakorolt hat�sa ezzel kapcsolatban is felmer�l. A k�nai pompa �s hatalom, mag�nak igen jelent�s �s meghat�roz� �llamalap�t�st �r le. Ennek mint�j�ra jap�nban is megalkotj�k a maguk �llamalap�t�s elm�let�t.

E szerint a napistenn�, Amateraszu f�ldre sz�llt unok�j�nak unok�ja Kr.e. 660-ban alap�totta meg a jap�n �llamot. � volt Jimmu (Dzsimmu), az els� jap�n cs�sz�r, akit m�r cs�sz�rnak is h�vtak, �s a mai jap�n cs�sz�ri dinasztia is hozz� vezeti vissza v�rvonal�t.

Az uralkod�k a VI. sz�zadban az �kini = nagykir�ly c�met haszn�lt�k, majd a VII. sz�zadt�l pedig, tenno-nak azaz �gi cs�sz�rnak nevezt�k magukat. 

Ugyancsak a VII. sz�zadt�l nevezik az orsz�got Nipponnak vagy Nihonnak, mely elnevez�sek mind a mai napig �lnek.

A Jamato uralom alatt az orsz�got �r�kletes korm�nyzati egys�gekre osztott�k. Ezek voltak az un. Udzsik.

Az udzsiknak saj�t vezet�ik �s istens�geik voltak. A k�l�nb�z� udzsik hierarchikus rendszerben �lltak egym�s alatt �l�k�n a jamat�kkal. Voltak k�l�n nekik al�rendelt udzsik is: a katonas�g �s a birtokok ellen�rz�i.

A IV. – V. sz�zadban h�d�t� h�bor�kat vezettek a koreai- f�lszigeten. Ekkor saj�t�tj�k el az ott �l�kt�l a :

• sz�v�st,
• haj��p�t�st,
• b�rfeldolgoz�st,
• f�mmegmunk�l�st,
• k�zigazgat�si, m�v�szeti, tudom�nyos ismereteket K�n�b�l,

Bevezett�k a k�nai �r�srendszert, �gy megismert�k a k�nai orvostudom�nyt, id�sz�m�t�st �s csillag�szatot is.

538-ban a koreai kir�ly katonai seg�ts�g�rt cser�be Buddha- szobrot �s buddhista szent iratokat adott Jap�nnak.

A buddhizmus �s konfucionizmus k�nai-koreai k�zvet�t�ssel ker�lt �t jap�nba, majd gyakran v�res harcok �r�n szil�rdult meg a buddhizmus, mint �ltal�nosnak mondhat� vall�s. Ugyanakkor megmaradt tov�bbra is a sinto, �si jap�n vall�s is.   

A h�b�ri jap�n kialakul�sa

(538-710)

Az 538 �s 645 k�zti korszakot Aszuka korszaknak h�vj�k, mivel a jamato udvar ekkor, az Aszuka foly� v�lgy�ben telepedett le. 

Az els� K�n�t�l �tvett minta, az un. Tang korszakban K�n�ra jellemz� hatalom �s pompa volt.

Igaz�n nagy befoly�st 552-t�l gyakoroltak a k�naiak Jap�nra, a buddhizmus �tv�telekor.

Innent�l kezdve tudatosan pr�b�ltak tanulni a j�val fejlettebb �llamt�l. V�g�l a k�ni befoly�s akkora lett, hogy �sszet�z�sbe keveredtek a K�n�b�l sz�rmaz� vall�si ir�nyzatok m�s kisebb jap�n vall�si ir�nyzatok k�z�tt. V�g�l az un. Szoga udzsi ker�lt ki gy�ztesen. Ekkor azaz,

573- 621 k�z�tt ker�lt sor a S�toku taisi r�genshercegnek tulajdon�tott reformokra, b�r azok val�j�ban ink�bb egy Umako vezet� nev�hez k�thet�k. Politikai, gazdas�gi �s kultur�lis reformok ker�ltek bevezet�sre illetve jelent�s eredm�nyeket �rtek el a nevel�s�gy ter�n is.

604-ben hozz�k l�tre az els� jap�n alkotm�nyt, mely 17 buddhista/ k�nai konfucionista t�telekb�l �ll� fejezetb�l �p�lt fel �s ugyan ebben az �vben fogadj�k el a k�nai napt�ra is.

K�veteket k�ldenek K�n�ba, hogy min�l k�nnyebben elsaj�t�thass�k a k�nai ismereteket. Ennek k�sz�nhet�en megszil�rd�tj�k a k�nai b�rokratikus rendszert, egy 12 (majd k�s�bb 24) fokozat� rangsor fel�ll�t�s�val az udvaroncok k�z�tt.

645. Naniva korszak- Taika reform. Szoga uralma megd�l. A reformok sor�n a f�lig rabszolga sorban �l�ket felszabad�tott�k �s megkezd�dik a feud�lis �llam kialakul�sa.

A f�v�rost Aszuk�b�l Naniv�ba helyezt�k.

Korea akkorra lassan teljesen Jap�n uralma al� ker�lt, de a K�nai- Koreai konfliktusba val� beavatkoz�s veres�ggel v�gz�d�tt, �gy 660-ra meg is sz�nt Jap�n Kore�ra gyakorolt befoly�sa.

668- 671 k�z�tt Naka- no �e no �dzsi herceg, azaz Tendzsi cs�sz�r t�rv�nyei megszil�rd�tott�k a cs�sz�rok hatalm�t. Nemre val� tekintet n�lk�l minden 6 �vn�l id�sebb alattval� sz�m�ra egys�ges telket biztos�tott. N�psz�ml�l�st tartott, a f�v�rost pedig �cub�ba helyeztette.

710-794. k�z�tt a Nara korszakba szil�rdul meg teljesen a cs�sz�rs�g. A f�v�ros Heidzsokj�ba ker�lt �s itt is maradt 7 cs�sz�r uralkod�sa alatt.

Ez az id�szak tekinthet� Jap�nban a buddhizmus aranykor�nak, mely K�ken cs�sz�rn� uralkod�sa alatt v�lt �llamvall�ss�.

A f�ny�z�s �s pompa fenntart�sa azonban a paraszts�gra h�rult, ami l�zad�sokhoz vezetett. Term�szeti csap�sok �s j�rv�nyok s�lyosb�tott�k a helyzetet. Mely v�g�l a cs�sz�ri hatalom meging�s�hoz �s egy �j hatalmi forma megjelen�s�hez vezetett.