„... mert t�bben nincsenek!”

Lawrence Wargrave az Egyes�l Kir�lys�g egy kiemelked� tehets�g�, �s ennek megfelel�en, ismert, �s m�lyen tisztelt b�r�ja volt az 1900-as �vek elej�n. Valaki, aki egyszer tan�k�nt �llt el�tt �gy jellemezte:

„Mindig �gy l�tszott mintha szuny�k�lna, de ha valamilyen jogi k�rd�sre ker�lt a sor, olyan �ber lett, hogy nem is lehetett volna �berebb. Nagy befoly�sa volt az esk�dtekre: �ll�t�lag tetsz�se szerint tudta ir�ny�tani �ket. N�h�ny esetben szinte hihetetlennek l�tsz� �t�letet siker�lt hozatnia vel�k. Sokan azt �ll�tott�k, hogy k�ny�rtelen b�r�.”[1]

A b�r� eg�sz p�lyafut�sa sor�n, hatalmas tud�s�val sz�mos embert juttatott b�rt�nbe, vagy �pp a bit�ra. Olyan p�tosz vette k�r�l, hogy sokan �gy tartott�k, hogy olyan k�l�nleges k�pess�ggel rendelkezik, amellyel szab�lyosan meg�rzi, ha egy v�dlott val�ban b�n�s.

Igazs�g�rzete legend�s volt, �s saj�t bevall�sa szerint nem b�rta volna elviselni, ha ak�r egyetlen gazember is kiker�l a kezei k�z�l. Azt pedig m�rhetetlen sz�gyennek �rezte volna, ha az � hib�j�b�l olyanok b�nh�dnek, akiknek nem volna szabad. Legnagyobb er�ny�nek tartott�k kort�rsai, hogy att�l f�ggetlen�l, hogy kem�ny k�zzel, �s k�m�letlen�l b�nt el az arra �rdemesekkel, m�gis a m�lt�nyoss�g volt a legf�bb vez�rl� elve.

Lawrence Wargrave mondhatn�k, hogy a t�k�letes b�r� p�ld�ja volt, az �ltal, hogy egy olyan igazs�gszolg�ltat�s k�p�t alak�totta ki az emberekben, amely val�ban les�jt a b�n�s�kre, �s igazs�gosan �t�l.

Maga a b�r�, �r�sba is foglalt visszaeml�kez�sei sor�n, �gy jellemzi mag�t, mint gyermekkor�t�l romantik�ra hajlamos embert. Szerette a reg�nyes t�lz�sokat �s reg�nyes megold�sokat. �lvezte az �let apr� �r�meit, �s ha �r�met okozhat m�soknak azzal, ha j�l v�gzi a munk�j�t.

Lawrence Wargrave b�r� azonban m�gsem jog�szi p�lyafut�sa �ltal ker�lt a vil�gt�rt�nelem eml�kezetes szem�lyei k�z�, hanem az�rt, mert mindezek mellett az � nev�hez f�z�dik a XX. sz�zad elej�nek, tal�n egyik legkifinomultabb, legmegfejthetetlenebb �s egyben legbrut�lisabb gyilkoss�g sorozat�nak elk�vet�se.

Saj�t, szint�n memo�rj�ban olvashat� meg�llap�t�sa szerint nem a romantik�ra val� hajlam volt a legjellemz�bb tulajdons�ga, hanem sokkal ink�bb az a t�ny, hogy eg�szen kisgyermek kor�t�l kezdve, hat�rtalan rajong�ssal szerette a hal�lt. Pontosabban azt szerette, ha gyilkolnak. Szerette n�zni �s ir�ny�tani, maga v�gezni. Kisgyerekk�nt, ahogy � fogalmaz el�szeretettel k�s�rletezett pl. rovarokkal. Gyermekkor�ban azonban, szint�n saj�t bevall�sa szerint, soha senki nem vette �szre ez ir�ny� hajlamait, ami val�sz�n�leg az�rt volt lehets�ges, mert a k�s�bbi b�r� kiv�teles intelligenci�val rendelkezett, �s ez �ltal el tudhatta ker�lni a lebuk�s vesz�ly�t. Persze tudta, hogy ig�nyei nem �pp szokv�nyosak, �m ahogy azt �rja is �lete v�g�n, ez a t�ny nem k�l�n�sebben zaklatta f�l, hisz ett�l az apr�s�gt�l f�ggetlen�l minden megvolt benne, amivel a t�rsadalom hasznos, �s l�tsz�lag, vesz�lytelen tagj�v� v�lhatott.

Ugyanakkor gyilkol�si v�gya mellett hatalmas volt az igazs�g�rzete is. �gy sosem viselhette el, ha �rtatlan ember hal�l�t kellett l�tnia. Vagy csak a b�nh�d�s�t.

S b�r igazs�g�rzete �s gyilkol�si v�gya l�tsz�lag g�tolta egym�st, megtal�lta a legt�k�letesebb m�dot ennek kik�sz�b�l�s�re. Olyan szakm�t v�lasztott, ahol b�n�s embereket k�ldhetett isteni hatalommal a hal�lba.

„Val�sz�n�leg �rthet� – legal�bbis gondolom, hogy egy pszichol�gus meg�rti -, hogy ilyen lelkialkattal a jogi p�ly�t v�lasztottam. Az �gyv�dked�s majdnem valamennyi �szt�n�met kiel�g�tette.” [2] - �rja visszaeml�kez�seiben.

�lete v�ge fel� azonban – �rja a b�r� – egyre ink�bb elhatalmasodott rajta a v�gy, hogy maga cselekedhessen. Nem el�g�tette m�r ki az, hogy zseni�lis �rz�kkel �llap�totta meg valakir�l, ha b�n�s �s �t�lhette el �lvezettel �s joggal. Maga akart v�gre elk�vetni egy gyilkoss�got.

Hatalmas dilemm�t jelentett azonban a b�r� sz�m�ra, hogy legend�s, �s val�sz�n�leg a t�rsadalomba illeszked�si pr�b�lkoz�sai sor�n kialakult igazs�g�rzete nem hagyta, hogy csak �gy ki�lljon az utc�ra �s elkezdjen l�v�ld�zni.

Lawrence Wargrave hidegv�rrel, tisztafejjel tervezte meg a gyilkoss�gokat. Minden sz�l az � kez�ben futott �ssze, �s mindent � mozgatott �s ir�ny�tott, an�lk�l, hogy egy kicsit is megh�tr�lt, vagy elbizonytalanodott volna. Memo�rja, azaz tulajdonk�ppeni vallom�s alapj�n szinte nyilv�nval�nak l�tszik, hogy a lehet� legkev�sb� sem b�nta tetteit. S�t �lvezte azok elk�vet�s�t.

Hogy saj�t k�v�nalmainak megfelelhessen, �vek munk�j�val �ll�totta �ssze azon emberek list�j�t, akikkel v�gezni fog.

�rdekes ez a k�r�lm�ny, ugyanis a k�s�bbi rend�rs�gi vizsg�lat sor�n azt tudj�k csak meg�llap�tani, hogy az �ldozatok k�z�tt semmilyen �sszef�gg�s, vagy kapcsolat nincs. Eg�szen a b�r� vallom�s�nak napvil�gra jut�s�ig a rend�rs�g tehetetlen is volt.

A b�r� persze, beteges vallom�s�ban le�rja, hogy az �sszek�t� sz�l egyed�l az a t�ny volt, hogy mind a 10 �ldozat egyar�nt gyan�ba keveredett egy b�nt�ny elk�vet�se miatt, de mindet fel is mentett�k, vagy adott esetben ejtett�k a v�dat, vagy egy�ltal�n v�d al� sem helyezt�k, mert egyszer�en nem volt ellen�k bizony�t�k.

Az igazs�gszolg�ltat�s h�l�j�n kics�szott embereket keresett �s tal�lt. Olyanokat, akikr�l a k�rnyezet�k egyszer�en tudta, hogy b�n�s�k egy m�sik ember �let�nek kiolt�s�ban, ha nem is �k maguk h�zt�k meg a ravaszt, vagy tekert�k a nyakuk k�r� a k�telet.

A gyilkos vallom�s�ban elmondja, hogy a hal�lesetek a szerint k�vett�k egym�st, hogy milyen s�lyosnak �t�lte a „b�r�” az �ldozatok v�tkeit. Az elk�vet� ugyanis �gy v�lte, hogy a 10 delikvens nem egyform�n b�n�s.

Sz�momra az eg�sz vallom�s legh�tborzongat�bb r�sze egy�bk�nt az, ahogy a mindannyiunk �ltal hatezerszer megtanult m�lt�nyoss�g fogalma ilyen m�don jelenik meg, h�la egy beteg elme �mokfut�s�nak.

Lawrence Wargrave lelkiismeret �s megb�n�s n�lk�li gyilkos volt. Mindemellett egy hihetetlen�l zseni�lis elme, mert k�pes volt megalkotni egy olyan b�nt�nyt, amit a hat�s�gok k�ptelenek voltak megfejteni, �s halott �gyk�nt kezelt�k eg�szen addig, m�g maga a b�r� fel nem fedte az igazs�got.

Az elk�vet� el�g id�t szentelt arra, hogy alaposan tanulm�nyozza �ldozatait, kiismerje a szok�saikat, illetve, hogy r�j�jj�n mi is lehet a megfelel� indok arra, hogy l�pre csalja �ket. Szab�lyos pszichol�giai elemz�st k�sz�t mindr�l, �s az �gy kialak�tott szem�lyis�gprofil seg�ts�g�vel hat�rozta meg a legt�k�letesebb �rveket.

A rend�rs�get a k�vetkez� k�p fogadta, mikor a helysz�nre �rt.

1.     Egy fiatal l�nyt felakasztva tal�ltak a szob�j�ban. � volt Vera Elizabeth Claythorn.

2.      Egy id�sebb, egyenruh�t visel� urat, szint�n a szob�j�ban tal�ltak meg. Hal�l�t val�sz�n�leg a fej�re m�rt �t�s okozta, aminek nyomai m�g mindig j�l l�that�k voltak. � volt John Gordon MacArthur t�bornok.

3.      Egy k�z�pkor� n� hal�l�t val�sz�n�leg fullad�s okozta. � Mrs. Ethel Rogers.

4.      Mr. Thomas Rogers szint�n az �ldozatok k�z�tt van, �t az utols� lakhely�k�l szolg�l� h�z melletti f�skamr�ban tal�lt�k meg. Hal�l�nak k�r�lm�nyei el�g nyilv�nval�ak, hiszen egy balta �llt ki a fej�b�l.

5.      Anthony James Marston holtest�re szint�n a szob�j�ban bukkantak r� a rend�r�k. A boncol�s meg�llap�totta, hogy hal�l�t m�reg okozta, ami val�sz�n�leg valamilyen alkoholba keverve ker�lt a szervezet�be. A m�reg az akkoriban oly divatos ci�n volt.

6.      Emily Caroline Brent szint�n ci�nm�rgez�s �ldozta lett, melyet, mint az a boncol�s sor�n kider�lt egy injekci�s t�vel adtak be neki.

7.      William Henry Blore-ra, az egykori rend�rre, sz�tz�zott kopony�val tal�ltak r� a rend�r�k. A gyilkos fegyver egy hatalmas, medv�t form�z�, m�rv�nyb�l k�sz�lt �ra volt.

8.      Dr. Edward George Armstrong hal�l�t fullad�s okozta, az � holtest�t egy tengerparti kis �b�lben tal�lt�k meg.

9.      Philip Lombard, pedig nem messze a doktor holtest�t�l fek�dt. Hal�l�t l�v�sek okozt�k.

Az �ldozatokr�l:

Mivel egyik�k sem ok n�lk�l lelete hal�l�t, a gyilkos vallom�s�ban felfedi, azokat a b�n�ket, melyeket �ldozatai elk�vettek ugyan, de sikeresen kics�sztak az igazs�gszolg�ltat�s kezei k�z�l.

Az els� �ldozat Anthony James Marston.

B�ne:

K�t gyermeket g�zolt hal�lra, h�la az esztelen sz�guldoz�snak. Egy poh�r whisky-ben volt a ci�n, ami szinte azonnal v�gzett vele.

A b�r� v�lem�nye szerint, ebb�l az emberb�l hi�nyzik a felel�ss�g�rzet, �s a megb�n�s, s�t tal�n a lelkiismeret is. Ez�rt halhatott meg � el�sz�r. A sr�cb�l ugyanis mindaz hi�nyzott, ami �ltal m�rlegelni tudta volna tett�t. S hogy a term�szet nem osztott neki lelket, arr�l m�r igaz�n nem � tehet. �n mindenesetre minimum negyedikre hagytam volna.

A m�sodik �ldozat „besorol�s�val” m�r egyet kell, �rtsek. � volt Mrs. Ethel Rogers. A le�r�s szerint � �jszaka halt meg �lm�ban, m�g a f�rje nem volt k�z�s szob�jukban, a gyilkos megfojtotta.

B�ne:

�t �s f�rj�t azzal v�dolta az elk�vet�, hogy felel�sek egy kor�bbi munkaad�juk, egy r�juk sz�p kis summ�t hagy� id�s h�lgy hal�l��rt. Persze mindketten tagadj�k b�n�ket. A gyilkos v�g�l is �gy �t�li meg, hogy az asszony gyilkos ugyan, de jobb�ra f�rje ir�ny�tja, �gy meg�rdemli, hogy hamar menjen el.

A harmadik �ldozat John Gordon MacArthur t�bornok, az �reg katona.

B�ne:

�ll�t�lag miut�n r�j�tt feles�ge �s bar�tja viszony�ra, sz�nd�kosan a hal�lba k�ldte a szeret�t, a h�bor�ban. A vallom�s szerint az �ldozat k�nnyen, �s gyorsan ment el. �szre sem vette, mikor a gyilkos m�g� lop�dzott.

�t k�veti Mr. Rogers.

B�ne:

L�sd: Mrs. Rogers

Az �t�dik �ldozat Emily Caroline Brent..

B�ne:

Mikor megtudja, hogy szobal�nya terhes lett kiadta az �tj�t �s �gy k�zrej�tszott abban, hogy a l�ny v�zbe �lte mag�t. Hal�l�t egy t�sz�r�s okozta, illetve a fecskend�ben tal�lhat� ci�n.

William Henry Blore a k�vetkez� �lodzat.

A gyilkos k�s�bb azt mondja, hogy k�l�n�sen komolyan vette ezt az esetet. Blore rend�rtiszt volt, akit megvesztegettek �s �gy hamis tan�vallom�st tett a b�r�s�gon. Ennek k�vetkezt�ben �t el�l�ptett�k, egy embert pedig �letfogytiglani b�rt�nre �t�ltek, ahol is egy �v ut�n meghalt. �rdekes belegondolni, hogy mit is v�rhatunk el egy rend�rt�l. A gyilkosunk erre a k�rd�sre a legevidensebb v�laszt adja:

„A rend�rnek, aki a t�rv�nyt szolg�lja, p�ldamutat�an becs�letesnek kell lennie. Hiszen foglalkoz�sa k�vetkezt�ben felt�tlen�l elhiszik, amit mond.” [3]

A nyolcadik, b�r val�j�ban ink�bb a hetedik �ldozat az orvos, akit oly sokan gyan�s�tanak egy�bk�nt a kor�bbi b�nt�nyek elk�vet�s�vel, Dr. Edward George Armstrong.

B�ne:

Annyira ostoba, hogy r�szegen oper�l �s meg�l egy n�t a m�t�asztalon. V�zbe fullad.

A k�vetkez� �ldozatot Philip Lombard, akit tulajdonk�pp nem is Wargrave �l meg, hanem Vera Elizabeth Claythorne l� agyon egyszer�en f�lelemb�l.

B�ne:

A f�rfi annak idej�n a sors�ra hagyta az Amazonas dzsungel�ben bennsz�l�tt k�s�r�it, mindennem� lelkifurdal�s n�lk�l, olyannyira, hogy tett�t ny�ltan meri v�llalni.

Az utols� �ldozat �nkez�vel vetett v�get �let�nek, hossz� �s kegyetlen pszich�s terror k�vetkezm�nyek�nt. Egyszer�bben fogalmazva ezt a n�t t�nylegesen �r�letbe kergett�k. Vera Elizabeth Claythorne, nevel�n�k�nt dolgozott egy csal�dn�l, ahol is beleszeretett �s szerelme viszonz�sra is tal�lt a csal�d szeg�ny nagyb�csij�val. Hugo szeg�nys�g�t a l�ny gondjaira b�zott gyerek okozta, aki �pp a legrosszabbkor sz�letett. A fiatal n� elvakult szerelme nev�ben, a hal�lba k�ldte a k�retlen �r�k�st. Szerelme annyira �nz� �s elvakult volt, hogy m�g azt sem vette �szre, hogy a f�rfi, aki�rt mindezt teszi, mennyire szereti azt a gyereket. A n�t sosem gyan�s�tott�k sz�nd�koss�ggal. Csak a f�rfi j�tt r� az igazs�gra �s ennek tudat�ban el is menek�lt a n� k�zel�b�l, s egy haj��ton, r�szeg m�mor�ban – reg�nybe ill� m�don - pont annak az embernek mes�lte el a t�rt�netet, aki �pp egy utols� �ldozatot keresett nagyszab�s� terv�hez, mely nem volt egy�b, minthogy elk�vesse mindenid�k legmegoldhatatlanabb gyilkoss�g sorozat�t.

Kilenc �ldozatr�l besz�ltem eddig, de amennyiben felt�nt valakinek az elej�n, m�g azt mondtam: t�zen voltak.

Lawrence Wargrave b�r�t sosem tart�ztatt�k le, �s sosem ker�lt v�d al�. Azt hiszem, az is nyilv�nval�, hogy a b�r� nem lett volna olyan ostoba, hogy m�g �let�ben nyilv�noss�gra hozza vallom�s�t.

Mondhatn�nk, hogy Lawrence Wargrave t�k�letes pszichopata volt. Lelkiismeret �s megb�n�s n�lk�li gyilkos.

De �n ebben nem vagyok biztos.

Szerintem ez a t�rt�net egy igen fontos �zenetet hordoz mag�ban. Azon emberek sz�m�ra, akik �gy �t�lik meg, hogy egy brut�lis �s kegyetlen gyilkoss�g (ember�l�s), csak ugyan ilyen eszk�z�kkel torolhat� �s el�zhet� meg.

A 10 �ldozat mindegyike olyan ember, akik az �let�k sor�n, hol sz�m�t�sb�l, hol ridegs�gb�l, hol �szt�nb�l, de egy m�sik ember hal�l�t okozt�k.

A b�r� sz�nd�kosan v�laszt olyan b�neseteket, mikor a tetteseket nem lehetne b�r�i �ton el�t�lni. Mert �gy egyszer�bb a lelk�nek egyr�szt. M�sr�szt viszont tal�n az�rt, mert fel szeretn� h�vni a figyelmet arra, hogy az emberek nem sz�vesen vesznek �szre dolgokat. Az ember nem sz�vesen veszi �szre, hogy ha a szomsz�djukr�l, vagy bar�tjukr�l kider�l, hogy gyilkolt. �s ezeket az eseteket ak�rki felismerhette volna, hisz hi�ba a b�r�i tapasztalat, Wargrave-n k�v�l is b�rki r�j�hetett volna b�n�ss�g�kre, ha egy kicsit odafigyel. De senki nem tette, tal�n csak megeml�tett valami gyan� f�l�t, de igyekezett nem t�r�dni vele. S b�r az ember�l�st el�t�lik, m�gis joggal mer�l fel a k�rd�s, hogy m�s-e az egyik gyilkoss�g, mint a m�sik? Hisz szemet hunytak mindegyik f�l�tt.

Jobb-e a h�h�r, mint a gyilkos, akivel v�gez?

A b�r� kihangs�lyozza, hogy a gyilkoss�gok a szerint t�rt�nnek, ki milyen s�ly� b�nt k�vetett el az �ldozat, az � szem�ben.

S v�g�l csup�n egy �ldozata maradt. Egy utols�… saj�t maga.

Lawrence Wargrave �ngyilkos lett.

A legegyszer�bb, legostob�bb elm�k mentek el el�sz�r. Majd sz�pen sorban azok, akik egyre s�lyosabb terhet cipeltek, hisz el�g intelligensek voltak ahhoz, hogy felfogj�k tett�ket, s elm�j�k minden erej�re sz�ks�g�k volt ahhoz, hogy elnyomj�k a b�ntudat szikr�j�t is magukban.

M�g az utols� �ldozat volt mindk�z�l a legzseni�lisabb. Egy zseni�lis, megfejthetetlen gyilkoss�g sorozat kiagyal�ja. S mint ilyen, pontosan az a szem�ly, aki a v�gs�kig k�pes volt rejteni saj�t maga el�l, tette, �lete tetteinek s�lyoss�g�t. Mintha a l�zad� tudatalatti kelt volna �letre Wargrave b�r�ban, mikor meg�rezte a v�gyat, hogy gyilkolni akar. Mintha �gy akart volna kit�rni bel�le a lelkiismerete. A lelkiismeret, mely arra szolg�l, hogy megb�ntessen minket, az elk�vetett b�n�k�rt, s mely az � eset�ben a v�gs�kig el lett hallgattatva, �gy t�rt el�, hogy egy v�ggyal okot teremtett v�gre mag�nak a b�nh�d�sre.

V�g�l a b�r� saj�t mag�ra is kimondta a hal�los �t�letet. Nem volt k�l�nb a t�bbiekn�l. Csak az �szt�ne vezette. Az �szt�n, amely mindig felismerte, ha egy b�n�s embert l�t, most felismerte mag�ban is ugyan azt.

S Lawrence Wargrave igazs�g�rzete nem t�rt ellentmond�st. Az �rtatlanok nem szenvedhetnek, de a b�n�snek meg kell lakolnia minden�ron. 

A gyilkos vallom�sa, azaz az Epil�gus:

T�z kicsi n�ger �hes lett egyszer; s vacsor�zni ment,

Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc.

Kilenc kicsi n�ger k�s�n fek�dt le, s rosszat �lmodott,

Egy el is aludt m�snap, s nem maradt, csak nyolc.

Nyolc kicsi n�ger s�t�ra ment egy sz�p kis szigeten,

Egy ott is maradt �r�kre, s �gy lettek heten.

H�t kicsi n�ger t�zif�t apr�t, gy�jt�st hasogat,

Egyik mag�t v�gta kett�, s m�r csak hat maradt.

Hat kicsi n�ger j�tszadozik a kapt�rok k�z�tt,

Egyet megcs�p egy kis m�h, �s nem marad, csak �t.

�t kicsi n�ger tanulgatja a t�rv�ny bet�j�t,

Egyik b�r� lesz a v�g�n, s marad, csak n�gy.

N�gy kicsi n�ger tengerre sz�ll, �s egy piros lazac

Egyet l�pre csal, bekapja, s csak h�rom marad.

H�rom kicsi n�ger �llatkertben j�r, egy nagy medve j�,

Egyet kebl�re �lel, �s �gy marad kett�.

K�t kicsi n�ger ki�l a napra s s�tk�rezni kezd,

Egyik pecseny�v� s�l �s nem marad, csak egy.

Egy kicsi n�ger mag�ra hagyva, �rv�n t�nfereg,

Felk�ti mag�t, �s v�ge is, mert t�bben nincsenek.

1868-ban l�tott napvil�got Septimus Winner amerikai zeneszerz� T�z kicsi indi�n c�m� megzen�s�tett versik�je, amelynek t�rt�nete, a t�z kicsi figura, k�l�nb�z� m�dozat� elhal�loz�s�t mes�li el. A dalocska ismertt� v�lt minden angol nyelvet besz�l� ter�leten.

Ezt a dalsz�veget, azaz ennek c�m�t alak�totta Agatha Mary Clarissa Christie 1939-ben publik�lt b�n�gyi reg�ny�ben, T�z kicsi n�ger-r�. Ez Nagy Britanni�ban semmilyen negat�v felhangot nem v�ltott ki a maga idej�ben, de az Egyes�lt �llamokban, egy �vvel k�s�bb, 1940-ben m�r T�z kicsi indi�n-ra v�ltoztatt�k a krimi c�m�t. A sors ir�ni�ja, hogy id�vel az "indi�n" is felker�lt az etnikai �rz�kenys�get s�rt� kifejez�sek list�j�ra. Az �r�n� maga adapt�lta sz�npadra reg�ny�t, amelynek 1943-ban volt a bemutat�ja Londonban - ism�t T�z kicsi n�ger c�men. �jabb egy �v m�lva a new york-i Broadway-n viszont, m�r And Then There Were None c�met viselte ugyanez a sz�ndarab.

A t�rt�net alapvet�en arr�l sz�l, hogy 10 ember �rkezik egy szigetre. T�z egym�snak idegen ember, mind-mind valamilyen titokzatos idegen �ltal l�tsz�lag egyszer� indokokra val� hivatkoz�ssal lett megh�vva, vagy �pp szimpl�n odarendelve. Csakhogy a vend�gl�t� sehol, csak az a fura, nyomaszt� �rz�s helyette. S ami m�gis �sszef�zi a 10 idegent, hogy mindegyik�k szob�j�nak kandall�ja f�l� oda van t�zve a – szerintem roppant morbid �s korhat�ros - gyermek versike a t�z kicsi n�gerr�l.

Vacsora ut�n a b�k�s t�rsalg�st egy hang szak�tja f�lbe, mely v�dakat sorol fel, mind�k ellen k�l�n-k�l�n. A v�d valamennyi esetben: gyilkoss�g.

Persze majdnem mindenki tagad, felh�borodik, vagy �pp el�jul.

Azt�n megt�rt�nik az els� hal�leset. A fiatal istenszer� fics�r egyszer�en megfullad, mik�zben kortyolgatja j�l meg�rdemelt ital�t. S ezzel kezdet�t veszi a XX. sz�zad krimi irodalm�nak legagyaf�rtabb, legkifinomultabb, legmegfejthetetlenebb t�megm�sz�rl�sa, azaz  Lawrence Wargrave �mokfut�sa egy kital�lt szigeten, kital�lt emberek k�z�tt, hisz � maga sem t�bb, mint mindenid�k legzseni�lisabb krimi �r�j�nak leny�g�z� karaktere.

Err�l a reg�nyr�l is nyugodtan mondhatjuk, hogy m�faj�b�l kifoly�lag ponyvairodalom, ami csak a k�zn�p sz�rakoztat�s�t szolg�lja. �s, tal�n ha valaki nem is figyel oda kell�k�pp, akkor a fantasztikus sztori, logika �s �lesl�t�s m�g�tt, ami l�trehozta ezt a krimi remeket, val�ban nem l�t semmit. Mindazon�ltal, ha valaki kicsit is fog�kony a rejt�lyekre, szeret olvasni �s szereti, ha egy reg�nynek val�ban mondanival�ja van, amellett, hogy sz�rakoztat, m�g, ha az a mondanival� el is van rejtve a fel�letesen kutat� szemek el�l, annak �szint�n aj�nlom ezt a m�vet.

Felhaszn�lt irodalom:

Agatha Christi: T�z kicsi n�ger

Horv�th Ivett: Agatha Christi: T�z kicsi n�ger (reg�nyelemz�s)(//gportal.hu/gindex.php?pg=21697194 )

http://www.szinhaz.hu/vidamszinpad/d0tizkicsi.html

K�sz�tette: Horv�th Ivett                                                                                           2007.11.13